AZ ÖNISMERET ÖSVÉNYEIN
Országos Pszichoterápiás Konferencia megnyitó plenáris előadás
Absztrakt
Pintér Gábor, 2004
A helyes önismeret az ember harmonikus társas beilleszkedésének fontos feltétele. A lelki egészség és a személyes boldogság szoros kapcsolatban áll a reális önértékeléssel, az önkép megfelelő fejlődésével. Mérei megfogalmazásában "Az önismeret a lét egyik nagy kalandja. Titokzatos ösvényeken vezet, váratlan fordulatokat ígér." Ezeken a meglepetésekkel teli, személyes ösvényeken vizsgálódik, kutat, jár mindenki, aki önismereti munkába kezd.
A lélektan az egészséges ember számára is sokféle önismereti forrást kínál. Többségükben az együttes élmény és az azt követő társas visszajezés hatása dominál. A pszichoterápia a lelki egészségét elvesztett ember számára még több utat nyitott meg, bár a jelzőtáblák nem mindig egyértelműek. Sok jó, egymástól akár lényegesen eltérő út vezethet a kitűzött célhoz. Ugyanakkor sok ember - saját szenvedésének enyhítését keresve- a tudományos pszichoterápia mezsgyéin túl zsákutcákba is tévedhet, s a megfelelő jelzések hiányában útvesztőben érezheti magát.
A pszichoterápiás iskolák saját emberképüknek és terápiás elméletüknek megfelelően segítik a helyes önismeretet, amelyet szintén saját felfogásukban határoznak meg. A pszichoanalízis főképp a tudattalan impulzusok feltárásával, a viselkedésterápia a megfelelő viselkedést elősegítő tanulással, a személyközpontú pszichoterápia az önkép elemzésével próbál segítséget adni. A gyakorlatban ténylegesen zajló pszichoterápiákban az egyes iskolák által definiált elemek keverten jelentkeznek. Érdemes ezért a pszichoterápiás történéseket mélyebb folyamatelemzés alá vonnunk. Ennek nyomán a pszichoterápia mint egységes tudomány tárulhat elénk.
Az önkép és annak változása minden pszichoterápia fontos eleme, jóllehet egyes összetevőire (pl. testkép, önértékelés) célzottan vagy látens módon különféle hangsúly esik. Az önképet mint a pszichoterápiás hatás egyik fő közvetítőjét is szemlélhetjük, hiszen a lelki egészségét kereső személy önképének reálisabbá (általában pozitívabbá) válása életében új próbálkozásokhoz, élményekhez vezet, melyeket visszacsatol és megért a terápiás folyamatban. Ez újabb önkép-korrekcióhoz vezet, és így tovább… Az önkép központi szerepét különféle fejlesztő csoportokban, valamint az önképváltozás és a terápiás hatékonyság összefüggéseit a pszichoterápia területén saját kutatásaink is igazolják.